Eszedbe jutott már, hogy aki bármilyen, általa jogosnak vélt indokkal, vagy akár teljesen céltalanul jól elveri otthon a gyerekét, az hogy bánhat a velük élő háziállattal?

És azon elgondolkoztál-e, hogy aki nagyokat rúg a „neveletlen” kutyájába, vajon hányszor vágja szájba a feleségét, ha épp őt is neveletlennek ítéli?

Az az „ember”, aki macskákat nyúz meg puszta szórakozásból, kutyákat ver agyon, vagy bármilyen állatot kínoz, mennyire lehet messze attól, hogy az emberi életet pontosan ugyanolyan értéktelennek gondolja?

A 2005-ben hazánkban az ember- és állatbántalmazás közötti kapcsolatról rendezett konferencián az Egyesült Államokból érkező dr. Phil Arkow beszélt statisztikai adatokról: Amerikában a szándékosan állatot kínzók 94%-a férfi, 31%-a 18 év alatti fiú. Azokban az állatkínzásnak minősülő esetekben, amikor állatokat zsúfolnak össze, 68%-ban nők az elkövetők.

Az összes esetből az elkövetők 21%-ban volt már családon belüli erőszak.

Az állatokkal való kegyetlenkedés olyan tünete az elkövető komoly mentális zavarának, amelyre érdemes odafigyelni. Pszichológiai és kriminológiai kutatások bizonyítják, hogy azok, akik állatokat bántalmaznak, nem „elégednek meg” ezzel: sokan közülük embertársaikkal szemben is erőszakosan fognak fellépni.

Tanulmányok kimutatták, hogy az erőszakos, agresszív bűnözők sokkal több esetben bántalmaztak állatokat gyermekként, mint azok, akik nem agresszívek. Készült egy felmérés olyan pszichiátriai kezeltekről, akik ismétlődően kutyákat és macskákat kínoztak – mindegyikről kiderült, hogy agressziójuk szintje emberekkel szemben is rendkívül magas.

A múlt bővelkedik olyan sorozatgyilkosokban, akik erőszakos hajlamaikat először állatokon élték ki. Albert DeSalvo, a bostoni fojtogató, aki 13 nőt gyilkolt meg, kutyákat és macskákat ejtett csapdába és nyilakkal lövöldözte őket fiatalkorában. A sorozatgyilkos Jeffrey Dahmer békákat húzott karóba, kutyák és cicák fejét húzta bot végére. (Más források szerint Dahmer nem nevezhető kifejezetten állatkínzónak, az említett élőlények már eleve halottak voltak.) Dennis Rader, aki embereket terrorizált Kansasben, kronologikus beszámolót készített a gyermekkoráról, amikor is állatokat akasztott fel. Az orvlövész Lee Boyd Malvo esetének tárgyalása során egy pszichológus professzor tanúsította, hogy a fiatal, aki 10 embert lőtt agyon egy puskával, 14 éves kora környékén csúzlival lövöldözött (és feltehetően ölt meg) számtalan macskát.

Az erőszak és a halálos kegyetlenkedés, ami az iskolákban is felütötte a fejét, a legtöbb esetben szintén állatokkal szemben kezdődött. A gimnáziumi gyilkosok, mint Kip Kinkel és Luke Woodham is állatokat kínoztak, mielőtt nekiálltak volna a lövöldözésnek. Az elhíresült Columbine iskolai mészárlás elkövetői, Eric Harris és Dylan Klebold (akik lelőtték 12 iskolatársukat, aztán saját magukat), előzőleg beszámoltak az osztálytársaiknak arról, hogy hogyan csonkítottak meg állatokat.

„Egy gyerek, aki agresszív a társaival szemben, esetleg nagyon érdekli a tűz, kegyetlenkedik az állatokkal, vagy szociálisan elszigetelt – ezek mind olyan figyelmeztető jelek, amelyeket az iskola figyelmen kívül hagy” – állítja dr. Harold S. Koplewitz (Child Study Center, New York University).

Mivel az elkövetők célpontjai mindig a gyengék, így az állatokkal, házastárssal, gyermekekkel és idősekkel szembeni erőszak többnyire összekapcsolódik. Azok a gyermekek, akik állatokat kínoznak, talán az otthon látott példát ismétlik – mint a szüleik, ők is erőszakkal reagálnak a saját haragjukra, mindarra a frusztrációra, amit képtelenek levezetni. Ez az erőszak pedig egyértelműen arra az egyetlen élőlényre irányul a családban, aki még nála is sebezhetőbb és gyengébb: az állat.
Állatukat elhanyagoló vagy bántalmazó szülők gyermekeikkel gyakran hasonlóan bánnak.
A több mint 50 new jersey-i család, akiket gyermekbántalmazás ügyében vizsgáltak, 60%-ában volt megvert állat is. Három különböző tanulmány szerint a bántalmazott nők több mint fele számolt be arról, hogy az elkövető fenyegette vagy bántotta is a háziállatát.

Stephen Williams, akit állatokkal és gyerekekkel szembeni kegyetlenkedéssel, valamint súlyos testi sértéssel vádoltak, állítólag agyonverte felesége kiskutyáját egy baltával és fenyegetőzött, hogy lefejezi – mindezt a halálra rémült gyermekeik szeme láttára.

Az iskolának, a szülőknek, a közösségnek és a bíróságnak is fel kellene ismernie, hogy ha vállat vonnak állatokkal szembeni kegyetlenkedés esetén, az pontosan olyan, mintha legyintenének egy időzített bombára. Fel kellene ismernie mindenkinek, hogy bármilyen élőlény bántalmazása elfogadhatatlan és mindenkire nézve veszélyes. A gyermekeket meg kell tanítanunk arra, hogy tiszteljék az állatokat, és megfelelően bánjanak velük.

Nem elég, ha elszomorodunk egy kutyáját ütlegelő ember láttán, és elfordítjuk a fejünket. Attól, hogy valamiről nem akarsz tudomást venni, még nagyon is valóságos, ne legyél gyáva odafigyelni a gyengébbekre!

A bejegyzést főként a PETA „Animal Abuse and Human Abuse: Partners In Crime” című írása alapján készítettem.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.